A máj megbetegedése az egyik legfőbb halálozási ok az EU-ban – a hepatitis is valós veszély

 A máj betegségei egyre több halálozásért felelősek az EU tagországokban. Ezt állítja egy, a The Journal of Hepatology hasábjain megjelent kutatás. Az írók úgy számolnak, hogy a májzsugorodás évente 170 ezer halálért tehető felelőssé, melyből 47 ezer esetben májrák áll a háttérben. A májbetegségek legfőbb okai a túlzott alkoholfogyasztás, a vírusfertőzések és a túlsúly, melyek mindegyike megelőzhető vagy elkerülhető lenne a megfelelő kezeléssel vagy odafigyeléssel.

 A kutatók az Unióban, az elmúlt öt évben megjelent 260 tanulmány eredményeit összegezték egyetlen eredménysorba. A WHO által közzétett adatok az mutatják, hogy az EU-n belüli halálozások 2 százalékáért, mintegy 170 ezer esetért tehető felelőssé a májzsugorodás, míg a régiókat tekintve Észak-kelet Európában és a Dél-keleti országokban a legrosszabb a helyzet, de az elmúlt tíz évben az Egyesült Királyságban és Írországban is növekedett az ilyen esetek száma. 

A májrákos esetek (főként a hepatocellularis carcinoma) 47 ezer halálesetért okolható évente. 2008-ban a májrákos esetek száma 11, illetve 4 volt a férfiak és a nők között, 100 ezer főre nézve. A legalacsonyabb arányt Hollandiában, míg a legmagasabbat Olaszországban regisztrálták. Azonban a májbetegségek legjelentősebb kiváltó okaként a szerzők a túlzott alkoholfogyasztást jelölték meg és kijelentették, hogy az Európai Unióban a legjelentősebb az alkoholfogyasztás az egész világon. Franciaországban a májrákos esetek 69 százalékát okozta az alkohol. A túlzott ivászat okozta májbetegségek által kiváltott halálesetek száma 3 (Litvánia) és 47 (Magyarország) között szóródik 100 ezer emberenként.

Vírusfertőzések  a vezető halálokok között

Az alkohol és a túlsúly okozta májkárosodás ellen csupán az életmódváltás adhat védelmet, van azonban egy komoly rizikófaktor, amelyet egy egyszerű oltással is kizárhatunk az életünkből.  Szintén jelentős számban okoznak ugyanis májbetegségeket a vírusfertőzések, amelyekkel – bár Magyarország nem számít endémiás területnek – könnyen kapcsolatba kerülhetünk. Még csak nem is kell messzire utaznunk, hiszen a magyarországi hepatitis járványok kórokozóját szinte minden esetben mediterrán országból hurcolták be. A hosszabb távú utazások során pedig komoly fenyegetettséggel kell szembenéznünk a Távol-Keleten, ahol helyenként a lakosság 50 százaléka hordozza a vírusok valamelyikét. Közvetlen környezetünkben is megtalálható a hepatitis egy- vagy több kórokozója.

A hepatitis A esetek száma 0,55 és 1,5 között mozog, 100 ezer főre nézve, az Unió területén. Igaz, hogy ezeket a számokat némileg torzítja a 2008-ban, Csehországban és Litvániában kitört járvány, amikor a szokásos évi esetszám tízszeresét regisztrálták. Szintén egyedi esetnek tekinthető a 2002-03 évi, finnországi mini-járvány, amikor intravénás droghasználók között ütötte fel a fejét a vírus, majd róluk terjedt tovább a teljes népességre. A hepatitis B fertőzések száma 0,2 és 11,2 (per 100 ezer fő) között változik évente. Az alacsonyabb érték Izland, míg a magasabb szám Franciaország statisztikáiban található, és ez utóbbi esetében a HBV által okozott halálesetek száma is igen magas: évente 2,5 halálesetet okoz 100 ezer emberenként a hepatitis B vírus Franciaországban, és hasonló az arány Spanyolországban is.

A hepatitis C vírus esetében 100 ezer emberenként 6,19 fertőzést mutattak ki, melynek legnagyobb része az intravénás droghasználók köreiből kerül ki. Franciaországban a klinikai kezelésre jelentkező drogosok 60-, míg Olaszországban 82 százalékának a szervezetében mutatták ki a HCV-t. A vírussal megfertőződött személyek 10-20 százalékánál jelentkezett májzsugor, míg 7 százalékánál a májrák is kialakult. A kutatók arra is figyelmeztettek, hogy a kórházba került HCV fertőzöttek körében a halálozási arány háromszorosa volt a teljes lakosság körében tapasztalt aránynak. Véleményük szerint ezek az emberek komoly járványok okozói lehetnek a következő években.  

A hepatitis Delta vírus csak olyan embereket képes megfertőzni, akiknek a szervezetében már jelen van a vírus B típusa is. Ez a fertőzés agresszívebb terápiát követel meg, ugyanakkor az elért eredmények rosszabbak.  A vírus legmagasabb számban Afrikában, Brazíliában, Kelet-Európában, a Mediterráneumban,  Közel-Keleten és Ázsia bizonyos részein fordul elő. Az Unió területén a hepatitis Delta és hepatitis B vírussal is fertőzött betegek aránya 4 és 7 százalék között mozog, de jelentősen magasabb azok körében, akik olyan országokból vándoroltak be, ahol a fertőzés endémiás.