Védőoltással megelőzhető a csepfertőzés útján terjedő kanyaró, amivel egyre több ember fertőződik meg Görögországban és Franciaországban

Vannak olyan betegségek, melyekről hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Ilyen a kanyaró is, mely úgy tűnt, nagyapáink korának homályába vész, mégis évről évre, rendszeresen felbukkan, és szedi áldozatait még a fejlett országokban is. Legutóbb Görögország és Franciaország számolt be fertőzésekről.  A külföldre utazóknak tisztában kell lenniük a betegség által jelentett kockázattal, mely a nyári időszakban a turisták által nagyobb számban látogatott területeken fokozottan jelentkezik.

A görög hatóságok figyelmeztetést adtak ki az országban terjedő kanyaró járvánnyal kapcsolatban. Az 52 közigazgatási körzet közül 20-esetében fenyeget a fertőzés, helybélieket és turistákat egyaránt. A hivatalos adatok szerint 2010. január 29. és július 20. között 125 igazolt kanyarós megbetegedést regisztráltak, a betegek közel kétharmada még nincs 14 éves. A görögországi eset azonban nem egyedi Európában. A franciák már 2008 óta küzdenek az egyre csak terjedő vírussal: 2010 első öt hónapjában 1 972 betegről adtak hírt, Bulgáriában 2009/2010-ben 18.000 esetet regisztráltak.

 

Hogyan ismerhetem fel a kanyarót, és hogyan kezelhetem?

A kanyarót vírus okozza, mely az emberi orr- és torokváladékokkal ürül. Köhögés, tüsszentés alkalmával, cseppfertőzés útján terjed. A vírus kimagaslóan fertőzőképes, gyakran okoz járványokat és akár halálos kimenetelű is lehet alultáplált, gyenge immunrendszerű gyermekek esetében.
 

A fertőzés tipikus tünetének számít a fertőződést követő 10-12. napon megjelenő magas láz, mely napokig elhúzódhat. Ezen időszak alatt gyakori az orrfolyás, köhögés, a kötőhártyagyulladás, illetve fehér foltok megjelenése a száj nyálkahártyáján, amiket a szakemberek Koplik-foltokként emlegetnek. Néhány nap múlva jellegzetes piros foltok - kiütések - jelennek meg az arcon, a fül mögött, illetve a nyak felső részén, melyek lefelé haladva terjednek. A betegség halálozási aránya alacsony, a betegek általában valamilyen szövődményben, agyvelő vagy tüdőgyulladásban halnak meg. Ha a fertőzés szövődménymentesen zajlik le, akkor a beteg gyógyulása után élethosszig tartó immunitást nyer a kórokozó ellen.
 

A kanyaróra nincs gyógymód, csak a tünetek enyhítésére van lehetőség. A lázat csillapítani, a folyadékot és az elvesztett ásványi anyagokat pótolni kell. Az antibiotikumok a vírusfertőzésre nem hatnak, csak a legyengült szervezetet fenyegető egyéb bakteriális fül és légzőszervi „felül-fertőzéseket” gyógyítják. Tisztában kell lenni azzal, hogy a beteg a tünetek megjelenése előtt, majd azok elmúlása után is fertőz, ezért nagyon fontos a karantén betartása, betartatása.  

 

Csak a vakcina ad biztos védelmet!

 

A vírus terjedése oltással, a lakosság immunizálásával megelőzhető. A széleskörű oltási kampányoknak köszönhetően Amerikában gyakorlatilag ismeretlenné vált a kanyaró, és hasonló eredményeket értek el néhány európai országban is.

A World Health Organisation (WHO) 2001-es adatai alapján közel 30 millióan fertőződtek évente, a betegség szövődményeiben több mint 745 000-en haltak meg. A fejlődő országokban, az alultápláltság miatt a kanyaró több gyermek halálát okozza, mint bármely más, vakcinával megelőzhető betegség. Éppen ezért a WHO 2005-ben azt a célt tűzte ki, hogy a halálozások számát 90%-al csökkenti 2010-ig. „A tervek megvalósításához azonban magas – 90% körüli – átoltottságot kellett volna elérni, ún. két-oltásos rendszerrel. 2006 óta Svájc, Egyesült Királyság, Olaszország, Franciaország, Bulgária, most utoljára Görögörszág jelentett kanyarójárványt. A járványok kiindulópontja a zárt közösség, ahol az oltottak száma alacsony, azaz a fogékonyak aránya magas. Ilyenek a roma közösségek és a kollégiumi diákcsoportok. Ezekből kiindulva, a vándorlás/utazás teszi lehetővé a virus behurcolását más közösségbe vagy országba.” –nyilatkozta Dr Jelenik Zsuzsanna, az Országos Epidemiológiai Központ Oltóközpontjának vezetője.

A 15 hónaposnál idősebb, de 41 évnél fiatalabb magyar lakosság magas védettséggel rendelkezik a kanyaróval szemben, hiszen a védőoltás 1969-óta szerepel a kötelező oltások listáján (1989 óta két-oltásos rendszerrel), és az átoltottság 98% feletti. A 41 évnél idősebbek nagy valószínűséggel természetes védettséget szereztek azzal, hogy átestek a betegségen. A szoptatott csecsemőket egy éves korukig nagyvalószínűséggel védi az anyatej, de „a jelenlegi európai járványokra való tekintettel, utazás előtt 4-6 héttel konzultálni kell szakemberrel vagy a gyermekorvossal. Ilyenkor mérlegelik, mekkora a valós veszély az utazás körülményeinek figyelembevételével, és vannak–e olyan védőoltások, amiket előbbre lehet hozni.” – nyilatkozta Dr. Jelenik Zsuzsanna, az Országos Epidemiológiai Központ Oltóközpontjának vezetője.

Számos utazó készül még néhány napot eltölteni a görög tengerparton, vagy a francia riviérán. Közülük sokan túl vannak a negyvenen, ami azt jelenti, hogy még nem részesültek a kötelező védőoltásban, és előfordulhat, hogy még nem estek át fertőzésen. Ugyan nincs arról hír, hogy a riviérán nyaralók megbetegedtek volna, az utazóknak mégis ajánlott élni az oltás lehetőségével, hiszen a betegség felnőtt korban is megterheli a szervezetet.

 

Hogyan bizonyosodhatok meg arról, hogy védett vagyok-e?

 

Lehetőség van ellenanyag vizsgálatra, ehhez vérvétel szükséges, melyet vagy a háziorvos intéz, vagy személyesen kell eljönni az Országos Epidemiológiai Központ vérvételi helyére: 1097 Budapest, Gyáli u. 2-6, kedd:11-13 óra, szerda: 16-18 óra, csütörtök 13.30-15.30. között. A vizsgálat ára 7000 Ft és kb. 2-4 hét alatt van meg az eredmény. A költség és az időigényesség miatt azonban érdemesebb a védőoltást kérni.

 

Hogyan oltathatnám magam?

 

Az MMR oltást háziorvosától vagy az oltóközpontokban igényelhető. A háziorvos receptre írja fel, és gyógyszertárban válható ki, körülbelül 10.000 Ft-ért. Az oltóközpontokban helyben van az oltóanyag. - tájékoztatott Jelenik doktornő.