A WHO új stratégiája szerint, évente több ezer ember életét lehet majd megmenteni a hepatitis fertőzést megelőző védőoltások, még csecsemő korban történő beadásával.

Május 17. és 21. között Genfben újra összeült az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közgyűlése. A 63. World Health Assembly alkalmával a WHO Végrehajtó Tanácsának javaslatára olyan világviszonylatban is jelentős egészségügyi problémákról esik majd szó, mint a hepatitis, vagy az élelmiszerbiztonság. A tagállamok küldöttei számba veszik a megoldási lehetőségeket, és megfogalmazzák a követendő stratégiákat is.
 

350 millió krónikus hepatitis B fertőzött évente

A májgyulladást okozó víruscsoport (A, B, C, D és E) heveny és / vagy idült fertőzést okoz, mely az egyik legjelentősebb egészségügyi probléma világszerte. A hepatitis B és C vírusfertőzés számos esetben súlyos krónikus, illetve halállal végződő megbetegedés hátterében állhat.

Világviszonylatban a hepatitis B és C fertőzés következtében kialakuló májzsugor és májrák miatti elhalálozások száma évente az összes halálozás 2,7%-át teszik ki, és az elkövetkező két évtized során ez az arány várhatóan csak növekedni fog. A májzsugorok 57%-át, a primer májrákos megbetegedések 78%-át hepatitis B vagy C vírusfertőzés okozza.

Világszerte 2000 millióan fertőződnek évente hepatitis B vírussal. A fertőzés 350 millió esetben krónikussá válik és 500 000-700 000 ember meghal évente hepatitis B vírusfertőzés következményeként. Emellett mintegy 130-170 millió krónikus hepatitis C vírusfertőzés is előfordul, aminek szövődményeibe több mint 350 000-en halnak bele.

Hepatitis B esetében a csecsemőkori fertőzések a legveszélyesebbek. Azok a csecsemők, akik közvetlenül a születést követően fertőződtek a vírussal, 90% valószínűséggel válnak krónikus beteggé. A korai gyerekkorban fertőződöttek esetében 30%, 5 éves kor után a krónikus májgyulladás esélye 6%-ra csökken. A fertőzötteknek 15-25%-a a betegség esetleges szövődményei miatt korábban hal meg.

Ugyanez a fokozott rizikó jellemzi a hepatitis C vírusfertőzötteket is a gyakran kialakuló cirrózis és májrák miatt, illetve bármilyen más májgyulladást okozó társfertőzés szintén rontja a beteg kilátásait.

A hepatitis fertőzés kialakulása

A fertőzött vérrel vagy ilyen vérrel szennyezett injekciós tűvel történő fertőzés gyakran előfordul, pedig ez a fertőzési mód könnyen megelőzhető lenne. A szennyezett tűk használata becslések szerint évente 21 millió új hepatitis B vírus és 2 millió új hepatitis C vírusfertőzést okoz.

Nem biztonságos vérkészítmények alkalmazása során 70-92% az esély arra, a vérkészítmény miatt hepatitis fertőzés jön létre annak függvényében, hogy mennyi vért használtak fel a transzfúzió során, és a vérkészítményben mekkora volt a víruskoncentráció. Egyes országokban az intravénás droghasználók körében 30-60%-os a hepatitis C vírus fertőzöttségi aránya.

Világszerte 1,4 millió új hepatitis A vírusfertőzés történik évente. A vírus általában fekáliával, szennyezett élelmiszerrel, vagy vízzel kerül a szervezetbe. Paradox módon, a fejlődő infrastruktúrának köszönhetően egyre idősebb korban következik be a fertőzés, az életkor előrehaladtával a súlyos lefolyású májgyulladás előfordulásának esélye nagyobb. Ez az oka annak, hogy fejlett országokban a felnőttek körében gyakrabban fordul elő a megbetegedés, és helyi járványok kitörése észlelhető.
 

A hepatitis E rendszerint szórványos előfordulása jellemző, de akár nagyobb helyi járványokat is okozhat. Különösen a terhes anyákra nézve jelent komoly veszélyt. Becslések szerint minden harmadik ember fertőzött, vagy fertőződött már élete során hepatitis E-vel.

Hogyan tovább?

Itt az ideje annak, hogy kidolgozzák a megelőzés új lehetőségeit, beleértve a betegség kontroll céljainak és stratégiáinak a kidolgozását, ami magában foglalja a széleskörű tájékoztatást, a szűrés népszerűsítését és a már fertőzött 500 millió ember kezelését.
 

A hepatitis fertőzés megelőzésének területén a gyermekkori oltások bevezetésével jelentős eredmények születtek. Sajnos a 2010-re kitűzött célt, a 90%-os átoltottságot még nem érték el, és a hepatitis átoltottság a torokgyík, tetanusz és szamárköhögés átoltottságánál alacsonyabb.

Még mindig alacsony az újszülöttek oltása a szülést követő első 24 órában, pedig ez a biztonságos és hatékony módja a születés közben történő fertőzés megelőzésének. Az így elkapott fertőzés esetében a legsúlyosabbak a következmények. Az egészségügyi szervezetek kiemelt feladata, hogy ezt a fontos elemet is beépítsék a terhesség, az anya-gyermek ellátás rendszerébe. A legtöbb fejlődő országban még nem megoldott az egészségügyi dolgozók hepatitis B oltása és az átoltottság ellenőrzése.

Dr. Kulcsár Andrea szakértői összefoglalója a hazai vonatkozásokról:
 

Magyarországon évtizedek óta végzik a terhes anyák hepatitis B szűrését, a fertőzött anyák gyermekeit a WHO ajánlásának megfelelően oltják, illetve az egészségügyi dolgozók és a serdülők vakcinációja kötelező.
 

Hazánkban kizárólag ellenőrzött vérkészítményt használnak.
 

A jól működő rendszer eredményképpen hazánk kedvező járványügyi helyzetben van a hepatitis B vírusfertőzés tekintetében. A felnőtt lakosságot és idősebb gyermekeket érintő A vírusfertőzés terjedése, járványok kialakulása hazánkban is megfigyelhető.