A nyugat-nílusi vírussal fertőzöttek 80%-a tünetmentes!

A nyugat-nílusi vírus esetenként igen súlyos idegrendszeri megbetegedést okozhat. A kórokozó gyakori Afrikában, Európában, a Közel-Keleten, Észak-Amerikában és Nyugat-Ázsiában. Utazás előtt tájékozódjon!
 

 

Tények

 

• A nyugat-nílusi vírus esetenként igen súlyos idegrendszeri tüneteket okozhat.
• A fertőzöttek 80%-a tünetmentes.
• A nyugat-nílusi vírus elsősorban szúnyogok csípésével terjed.
• A madarak természetes gazdaállatai a vírusnak, tőlük szúnyogok közvetítésével jut el, és fertőzi meg az embereket, lovakat, illetve más emlős állatokat.
• A vírus súlyos, gyakran halálos megbetegedést okoz a lovaknál is.
• A lovak részére létezik oltóanyag, humán oltóanyag azonban nem áll rendelkezésre.

 

Járványok

 

A nyugat-nílusi vírust (West Nile Vírus / WNV) először 1937-ben, Uganda Nyugat –Nílusi tartományában izolálták egy asszonyban. 16 évvel később kimutatták a kórozót a Nílus delta régiójában élő madarak szervezetében is. Korábban úgy gondolták, hogy a vírus madarakat nem betegíthet meg, de 1997-ben, Izraelben megjelent egy fertőzőképesebb törzs, mely jelentős pusztulást okozott számos madárfaj esetében. A madaraknál az agyvelőgyulladás, és a paralízis tünetei domináltak.
 

1999-ben, az Izraelben és Tunéziában cirkuláló törzseket New Yorkba is behurcolták, aminek következtében egy óriási és pusztító járvány söpört végig az Amerikai Egyesült Államok területén. Az 1999-2010-es amerikai járvány rávilágított arra, a betegségek vektorai nem tartják tiszteletben a kontinensek határait.
 

A legnagyobb járványokat Görögországban, Izraelben, Romániában, Oroszországban és az USA-ban regisztrálták. A járványok kialakulásai általában a költöző madarak útvonalához voltak köthetőek. A vírus eredetileg csak Afrikában, Európa egyes területein, a Közel-Keleten, Nyugat-Ázsiában és Ausztráliában volt jelen, de 1999 óta széles körben elterjedt az Egyesült Államokban is: mára már Kanadától Venezueláig mindenütt jelen van.

 

Terjedés

 

Az emberi megbetegedések forrása általában a fertőzött szúnyog csípése. Ők akkor fertőződnek, amikor vírushordozó madár vérével táplálkoznak. A kórokozó a szúnyog nyálmirigyeiben telepszik meg és onnan fertőz tovább, amikor az valamilyen más állatot, vagy embert csíp meg. A szervezetbe kerülő vírus szaporodni kezd, és megbetegedést okozhat. A fertőzött állat vére, testváladéka is közvetítheti a betegséget.
 

A vírus bekerülhet a szervezetbe szervátültetés, vérátömlesztés, illetve vérkészítmények alkalmazásával is. Szoptatáskor az anya is átadhatja a vírust, az anyatejjel. Egyetlen olyan esetet említ a szakirodalom, amikor a placentán keresztül, a terhesség során fertőződött meg a magzat. Általánosságban azonban elmondható, hogy a vírus nem terjed emberről emberre.

 

Jelek és tünetek
 

 

Minden ötödik fertőzöttnél jelen vannak a betegség tünetei: láz, fejfájás, fáradtság, torokfájás, izomfájdalmak, émelygés, hányás, nyirokcsomó megnagyobbodás, gyermekeknél a bőrön megjelenhetnek kiütések is. Kialakulhatnak komoly idegrendszeri tünetek is: eszméletvesztés, nyaki merevség, tájékozódási zavar, kóma, idegbénulás, görcsök. A tapasztalatok szerint 150 fertőzöttből 1 esetben ezek ki is alakulnak. A betegség bármely életkorban előfordulhat, 50 év felett és csökkent immunitás esetében azonban gyakoribb a súlyosabb megjelenési forma.
 

A betegség lappangási ideje 3 - 14 nap.

 

Megelőzés

 

Vakcina hiányában ennek egyetlen módja, ha fokozott figyelmet fordítunk az esetleges fertőzőforrások kiküszöbölésére.

 

• Meg kell előzni a szúnyogcsípését! Használjon szúnyoghálókat, szúnyogriasztó készítményeket, hosszú ujjú ruházatot.
• Alkonyatkor védelem nélkül ne tartózkodjon a szabadban, ilyenkor aktívak a kórokozót közvetítő szúnyogok.
• A lovak simogatásához a fertőzött területeken használjon kesztyűt. Az állatok gondozásához javasolt a védőruha alkalmazása. Így kiküszöbölhető a betegség állatról emberre történő terjedése.

 

Kezelés

 

A kezelés tüneti. Szükséges lehet esetenként a kórházi elhelyezés.