Katasztrófák


Természeti katasztrófák

 

Minden utazó tisztában van azzal, hogy bármikor bárhol történhet olyan természeti katasztrófa, mint például a hurrikánok, a tornádók, vagy a földrengések. Ezek a természeti jelenségek számos fertőzés és betegség terjedését elősegíthetik, például az ivóvízellátás és a csatornarendszer megrongálódásával, a szaniterek hiányával, a higiénés állapotok rosszabbodásával. A helyzetet pedig tovább súlyosbíthatja az, ha mindemellett a normális egészségügyi ellátás és szolgáltatói rendszer is megsemmisül. Cikkünkben az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ, a CDC ajánlásait foglaljuk össze röviden.

 

Fertőzés veszélyek

 

Általában elmondható, hogy a fertőzések, járványok kockázata minimális, kivéve, ha egy területen az adott betegség endémiás volt a katasztrófát megelőző időszakban is. Ha ugyanis a fertőzést okozó kórokozó nem volt jelen az adott térségben, akkor a katasztrófát követően sem valószínű a megjelenése. Ellenben, ha az adott betegség korábban is előfordult a katasztrófa sújtotta vidéken, akkor a balesetek következtében újult erőre kaphat, és komolyabb járványt is kialakíthat. Éppen emiatt fontos, hogy a veszélyes területre utazók, az utazás előtt szakorvossal konzultáljanak, és kérjék a szükséges védőoltásokat. Például a hastífusz a fejlődő országokban jelen van normál körülmények között is, a természeti katasztrófák idején pedig gyakran járványok alakulnak ki. Az árvizek elősegítik a Leptospirosisos megbetegedések tömeges előfordulását is azokon a területeken, ahol a kórokozó már korábban is megtalálható volt a vízrendszerben. Amikor az általános víz és szennyvízhálózat megrongálódik, rendkívül fontos a biztonságos ivóvíz- és élelmiszer-ellátás megteremtése annak érdekében, hogy megelőzzék a szennyezett vízzel és táplálékkal terjedő fertőzések terjedését. Az utazóknak ilyenkor ragaszkodni kell a palackozott vízfogyasztáshoz, illetve a felhasznált víz forralásához. Külön esetet képeznek azok, amikor a természeti katasztrófák miatt megsebesülnek az utazók, nekik azonnal orvoshoz kell fordulniuk, hiszen a sebeik nyállal, fekáliával, vérrel, édes vagy tengervízzel érintkezhettek, így megfertőződhettek bármivel. Nélkülözhetetlen az A vírus okozta májgyulladás elleni védelem, bizonyos régiókban a kolera jelenthet veszélyt.


Sérülések

 

A katasztrófa veszélyeztetett területre készülő turistáknak tisztában kell lenniük az esetleges árvizek, földrengések, cunamik, földcsuszamlások okozta veszélyekkel, a lehetséges menekülési útvonalakkal, a biztonsági pontokkal és menedékekkel. A természeti katasztrófák után ugyanis nem a fertőzések következtében halnak meg a legtöbben, hanem a balesetekben, közvetlen sérülésekben és traumákban. Ezt megelőzendő a turistáknak nem a katasztrófa után, hanem előtte kell arról gondoskodniuk, hogy veszély esetén biztonságos helyet találjanak.

 

Ha már megtörtént a baj, akkor mindenképpen fokozottan ügyelni kell a testi épségre, így például az árvizekben el kell kerülni a veszélyes sodrású részeken való átkelést! Különösen elővigyázatosnak kell lenni, amikor a katasztrófa utáni takarítást végzik, mert a feldöntött villamoshálózat, a sérült és rémült állatok, a sérült gázvezetékek komoly veszélyforrások. Érdemes arra is figyelni, hogy a katasztrófákban megsérült technika veszélyes gázokat, vegyszereket, elektromos kisüléseket bocsáthat ki, így ezeket kerülni kell. A sérülés veszély miatt a tetanusz emlékeztető oltás minden katasztrófaturizmus kapcsán első helyen ajánlott, ha 5 éven belül nem történt oltás!


Környezeti kockázatok

 

A természeti katasztrófák gyakran vezetnek széleskörű légszennyezéshez, porfelhőhöz, az erdőtüzek pedig a környezetüket is veszélyeztetik. Egyelőre a porfelhők és veszélyes anyagokat tartalmazó gázok és légszennyeződések hatását még soha nem vizsgálták közvetlenül a katasztrófák után, ugyanakkor ezeket mindenképpen kerülni kell. A krónikus tüdőbetegségben szenvedők különösen érzékenyek lehetnek a légszennyezettségre.


Általános környezeti kockázatok

 

Egy adott területen mindig vannak olyan adottságok, amelyekre fel kell készülni, hiszen katasztrófa nélkül is veszélyesek lehetnek. Ilyen például a légszennyezés. Ez a világ nagyobb városainak állandó problémája. A városokban a szmogot többnyire a rengeteg autó és a klíma jellegzetességei (szélcsend, magas páratartalom) súlyosbítják. A légszennyezés káros hatásait el tudjuk kerülni ezekben a városokban is, ha kerüljük a szabadtéri sporttevékenységet, és megpróbálunk keveset tartózkodni a szabadban. Ez a kockázat az egészséges embereknél nem okoz komolyabb problémát, ugyanakkor a légúti betegségben szenvedőknél, mint például az asztmásoknál akár életveszélyessé is válhat. A porfelhők és poros, építési területek kerülése szintén bölcs döntés lehet.

 

A másik fontos rizikótényező a víz. A folyók, tavak és tengerek, óceánok ugyanis fertőzöttek lehetnek, biológiai és kémiai anyagokkal szennyeződhetnek. Az algák is tartalmazhatnak káros anyagokat, valamint a vízi élővilág is termelhet olyan szennyeződéseket, amelyek veszélyesek lehetnek a halakat fogyasztó vagy a vízben fürdő emberekre. A különféle vízi szennyeződések szintjét a hurrikánok és árvizek minden esetben jelentősen megnövelik! Fontos, hogy mindenki betartsa az általános higiénés szabályokat. Tartsák tisztán a kezüket, bőrüket és ne érintkezzenek a szennyezett vízzel.

 

Nagyon ritka, de mégis említésre méltó veszély a sugárzás. A természetes hátterű sugárzás régióról régióra alaposan változhat, de ezek nem jelentenek különösebb veszélyt az utazókra vagy a helyi lakosságra. A sugárzási szint minden esetben valamilyen intézményi baleset után alakul ki. Például Csernobil 100 km-es körzete, így Kijev és Ukrajna is veszélyes lehet az atomerőműben történt robbanás miatt. Ez a hatalmas sugárzással járó katasztrófa három ország területét érintette Ukrajna, Belorusszia és Oroszország, ahol magasabb sugárzási szint alakult ki, ez még ma is érzékelhető. A sugárzásveszély egyébként mindig egy adott balesethez, katasztrófához kapcsolódik, amennyiben ez megtörténik, az utazóknak érdemes azonnal a legközelebbi nagykövetségen jelentkezni, és a hazajövetelről gondoskodni.

 

Utolsó módosítás dátuma: 2012. február



Kiemelt témák

Hasonló hírek

A világ hét új csodája I.

 A világ hét új csodáját a „hetek napján”, 2007.07.07-én, hat évvel ezelőtt nevezték meg Lisszabonban, melyek a következők: a mexikói Yucatán-félszigeten található Chichén Itzá, a Rio de Janeiroban álló Megváltó Krisztus szobra, a római Colosseum, a Kínai Nagy Fal, a Machu Picchu Peruban, a jordániai Petra és az indiai Tádzs Mahal. Ha valaki szeretné látni mind a hét új csodát, akkor cikksorozatunkból hasznos tippeket kaphat az utazáshoz.    

Tovább

Sárgaláz járvány az Egyiptommal határos Szudánban

 A Szövetségi Egészségügyi Minisztérium (FMOH) sárgaláz járványt jelentett be az Egyiptommal határos Szudánban. Az olykor halálos kimenetelű megbetegedés ellen közel 100%-os védelmet kizárólag a sárgaláz elleni vakcina nyújt.    

Tovább

Egzotikus utazás

Egzotikus utazás

Az egzotikus utazási szezonban gyönyörű homokos partok, forró, napsütéses idő, különleges kultúrák és érdekes tájak várják az utazókat. Ugyanakkor a legszebb, legkedveltebb trópusi úti célpontok a fejlődő világ országaiban helyezkednek el, ahol az európai normáktól eltérő higiénés viszonyokkal találkozhatunk.

Egzotikus utazás

Utazás autóval

Utazás autóval

Évente több millió magyar autós indul külföldre, nagy részük a nyári hónapokban lépi át az országhatárt. A nyaralásra azonban készülni kell, hogy elkerülhessük az utazás során felmerülő problémákat.

Utazás autóval

Extrém sportok kedvelőinek

Extrém sportok kedvelőinek

A raftingot, ma már senkinek sem kell bemutatni, hiszen szinte mindenki ismeri ezt az extrém sportot. Mivel ezt a kikapcsolódást szinte kizárólag szervezett formában űzik, így a túrára történő felkészülés általában kimerül a legmegfelelőbb szervező és helyszín kiválasztásában. Ehhez nyújtunk egy kis segítséget.

Extrém sportok kedvelőinek

Időjárás - Tunézia


vasárnap

Felhős

-

hétfő

Felhős

-

kedd

Felhős

-

szerda

Felhős

-


Országajánló

Dominikai Köztársaság

A Karib-tenger egyik legszebb szigetét Kolombusz Kristóf fedezte fel több, mint 500 éve. Kuba után Dominika a második legnagyobb sziget a Nagy-Antillákon. A sziget két harmad részét a Dominikai Köztársaság, nyugati részét Haiti foglalja el. Az igazi trópusi paradicsomot hófehér homok és karcsú pálmafák jellemzik, klímája egész évben ideális az ott tartózkodásra.
A Dominikai Köztársaság – mivel a szomszédos Haitivel egy szigeten helyezkedik el – egészségügyi szempontból az egyik legkevésbé biztonságos úti célpont a Karib-térségben. A gyakori... Dominikai Köztársaság