Görögország - Történelem, Kultúra

 

Történelem

Görögország az európai kultúra bölcsője, hangzik el igen gyakran, és ez már csak azért is igaz, hiszen kontinensünk is egy görög mondának, Zeusz és Europé történetének köszönheti elnevezését.

Krétai-mínoszi és mükénei birodalmak

Az ország mai területén már a bronzkor idején (i.e. 2000-től) virágkorukat élték a krétai-minószi és a mükénei birodalmak. E korai kultúrák felvirágzásához nagy mértékben hozzájárult a kedvező éghajlat, a kereskedelmi tevékenységre igen alkalmas tagolt tengerpart, valamint a szárazföld felől viszonylagos védelmet biztosító hegyláncok sora. A termékeny hegyi lejtők egyúttal a kereskedelmi tevékenységhez elengedhetetlen árualapot (olíva, szőlő) is biztosították. A hatalmas virágzó birodalmak állandó kereskedelmi kölcsönhatásban voltak az észak-afrikai folyómenti nagy országokkal (Egyiptom), s ez a kapcsolat nagymértékben elősegítette az ókori Kelet birodalmaiban felhalmozódott tudás Európa területére kerülését. Az i.e. 1000 körül bekövetkező hanyatlást egyrészt a Kréta nagy részét elpusztító földrengés, másrészt a Peloponnészoszi-félszigetre bevándorló dór törzsek hódításai okozzák. Bár a korai kultúrák mítoszvilága, művészeti tudása szervesen beépült a hódító dór és jón törzsek későbbi kultúrájába, a civilizációk különbségét mutatja, hogy a krétaiak által használt írást a mai napig nem tudták megfejteni a kutatók.

A trójai háború

A görög történelem ezen első korszakának mintegy utójátéka a trójai háború (i.e. 1200 – 1100 körül), amely minden bizonnyal a még a mükénéi palotaközpont által alapított egyik legerősebb Kis-Ázsiai kereskedelmi központ meghódításáért zajlott, azonban az események több száz évvel későbbi lejegyzése (Homérosz) folytán mitikus hátterű csatává vált.

Dór és Jón kultúra - Athén és Spárta fellendülése

Az újonnan betelepült dór és jón törzsek a meghódított területeken az i.e. 9. századra létrehozzák önálló városállamaikat, amelyek az i. e. 5. századra bekövetkező virágkorra az egész térséget behálózzák. A felvirágzás alapja ismét a kedvező fekvést kiaknázó tengeri kereskedelem, amelyet leginkább a két legerősebb városállam: Athén és Spárta volt képes kihasználni. E két városállam fokozatosan uralma alá hajtotta a környező kisebb településeket és szigeteket. A görögök telepeket alapítanak a korábbi krétai civilizáció területein, Dél-Franciaországban és Szíciliában is.

A görög városállamok

A görög városállamok felemelkedésének legfontosabb oka az egységes vallás és kultúra, s ez képes volt azt az egységes nemzettudatot is létrehozni, amely fénykorában véghez tudta vinni az addig elképzelhetetlent: képes volt megállítani a Perzsa Birodalom európai hódításait. A virágkor idején építtette fel a Parthenont Periklész, Szophoklész és a többi drámaíró megírja híres műveit, Szokratész tanította a fiatal athéniakat a logika törvényeire, és bevezették a demokrácia intézményét (szó szerint a nép ellenőrzését), amely mai modern társadalmi berendezkedésünk alapja. A virágkort azonban elkerülhetetlenül követi a hanyatlás is: Athén és Spárta a perzsák felett aratott győzelmek után egymás ellen fordul, s ezzel megkezdődik a hosszú ideig tartó peloponnészoszi háború kora, amelyből végül egy makedón nemzetség kerül ki győztesen, s Nagy Sándor megalapítja a makedón világbirodalmat. A rövid ideig fennálló világbirodalom politikai hatásán kívül a legnagyobb jelentőséget a kultúra területén vitte végbe: Nagy Sándor birodalma városaiban mindenhol kötelezővé tette a görög nyelvet és a betelepített görög lakosság révén az egész Földközi-tenger mentén elterjesztette a hellén kultúrát és tudományos eredményeket. A későbbi korok zavaros európai történelme az öreg kontintensen egy jó időre eltüntette a görögök tudását és eredményeit, a Közel-Kelet azonban jórészt ebből merítette azokat az ismereteket, amelyek később az iszlám tudomány felvirágzásához szolgáltak alapul... 

Nagy Sándor halála

A Nagy Sándor halála után széteső világbirodalmat, az egykori virágzó városállamokat az i.e. 2. századra a rómaiak hódítják meg, a görög kultúra viszont a római hiedelemvilágot és művészeteket hódítja meg, elterjesztve a hellén istenvilágot és építészeti stílust az egész Római Birodalom területén.

Az önálló állami lét lehetősége a római hódításoktól kezdődően évszázadokra megszűnt a görögök számára: a római uralmat a kereszténység elterjedésével a bizánci uralom váltotta fel, s ennek hatására a korábbi hiedelemvilág és a tudományos eredmények szinte teljesen eltüntek. A keleti és a nyugati keresztény egyház szétszakadásával pedig a megmaradt kis számú anyag is szinte hermetikusan elzáródott a nyugati keresztény világ szeme elől.

Bizánci császárok és keleti kereszténység

Az i.sz. 6. századtól kezdve szláv népek népesítik be a Peloponnészoszi-félszigetet, a bizánci császárok a 9. századra fokozatosan felvetetik velük a (keleti) keresztény hitet, és a korábbi görög templomok helyén megjelennek a keresztény kolostorok és templomok. Az ország további középkori történelme szinte folyamatos háborúk sora: a bizánciak előbb a keresztes hadak seregeivel hadakoznak, majd a velenceiekkel, később Bizánc bukása után a Görögországot is elfogalaló törökök és Velence vív egyre újabb háborúkat a még mindig igen fontos görög tengeri kikötőkért.

Törökök uralma Peloponészoszon

Török A törökök 1460-ban foglalják el a Peloponnészoszt, s ezzel mintegy 400 éves uralom veszi kezdetét az ország területén. A török hódoltság alatt azonban végig megmaradt a betelepült szláv lakosság egységes keresztény hite, s később ez jelentette azt az alapot, amelynek segítségével a 1821-ben felkelés tört ki a törökök elűzéséért. Az 1821-28 között zajló szabadságharc egyik eszmei alapja a törökök Európából való kiűzése volt, s ez, meg persze a gazdasági érdekeik által is hajtott angol-francia-orosz seregek végül győzelmet arattak az egyre csökkenő hatalmú Porta felett. Maga a szabadságért való küzdelem azonban igen népszerű volt a kor Európájában, így a görög szabadságharcosok oldalán számos más nemzet népei is harcoltak (a legismertebb közülük talán Lord Byron, a költő).

Görög Királyság - Naphlion

1830-ban az európai nagyhatalmak elismerik az újonnan létrejött Görög Királyság függetlenségét, amelynek első fővárosából, Naphlionból, 1834-ben költözik át az állam vezetése Athénba, a régi-új fővárosba. Athén német klasszicista épületei jórészt ekkor épülnek meg. Az ismét önállóvá vált Görögország stratégiai fekvése révén részt vesz a XX. század első felének szinte mindegyik kisebb-nagyobb háborújában (Balkán-háborúk 1912-1913, I. világháború, görög-török háború 1920-1922, II. világháború). A görög-török háború lezárásaként a görögök elveszítik évezredes területeiket Kis-Ázsiában, az ottani területek görög népessége ekkor áttelepül az anyaországba, így jön létre az (európai részen) etnikailag tiszta Törökország és Görögország.

Második világháború és Görögország

A második világháború alatt az ország német megszállás alatt van, majd 1945-49 között véres belső harcok akadályozzák a modern Görögország újjászületését. A brit csapatok végül 1949-ben távoznak az országból, miután a királyhű kormánycsapatok döntő győzelmet arattak a baloldali csapatok felett. Az 1950-es évekre normalizálódnak a belső viszonyok, az ország igyekszik külső kapcsolatait is rendezni: belép a NATO-ba (1950), barátsági szerződést ír alá Törökországgal és Jugoszláviával (1953), tagja lesz az Európai Gazdasági Közösségnek (1962). 1967-ben azonban a hadsereg tábornokai a baloldal visszatérésétől tartva államcsínyt hajtanak végre, s ez 1974-ig tartó katonai diktatúrát eredményez. A tábornokok hatalmának megdöntése után új alkotmány garantálja a demokratikus jogok érvényesülését, az ország kérvényezi újrafelvételét az Európai Gazdasági Közösségbe (1980) és a NATO-ba (1981), s ezzel ismét visszakerül arra a demokratikus útra, amelynek alapelvét éppen az ő területén vitték diadalra közel 2500 évvel ezelőtt

 Kultúra

Január 1.

 
Újév napja

Január 6.

 
Vízkereszt

Március 25. 

 
Függetlenség Napja

Október 28. 

 

Okhi-Nap (megemlékezés az 1940-es olasz ultimátumra adott “nem”-ről)

December 25.

 
Karácsony

Ezeken kívül sok egyházi ünnepnap is van, ilyen például a húsvét (a legnagyobb ortodox ünnep) és pünkösd ünnepe, Mária megdicsőülése, Mária mennybemenetelének napja.
Január 2-án és 5-én, a farsang utolsó szombatján, valamint nagycsütörtökön és nagypénteken a legtöbb közintézmény és üzlet legfeljebb délelőtt van nyitva. Helyi jellegű ünnepek a templomok felszentelésének évfordulói és a védőszentek névnapjai.
Az állami és egyházi ünnepeken kívül sok egyéb ünnepet is ülnek: január 8-a az ország északi részén fordított nap. A nők töltik napjukat kávézóban, élnek társasági életet, és a férfiak maradnak otthon, hogy elvégezzék a házimunkát. A görög karneváli időszak három hétig tart februárban vagy márciusban. Legjelentősebb ünnepük a Húsvét, amikor díszmeneteket rendeznek, és tűzijátékok szórakoztatják az odalátogatókat. Az ortodox húsvét alkalmával a hangsúlyt nem a keresztrefeszítésre, hanem a feltámadásra helyezik, ezért ez örömteli ünnepnek számít.
Leghíresebb fesztiváljuk az Athéni Fesztivál (júniustól szeptemberig), amikor drámai és zenei előadások szórakoztatják a résztvevőket.

 

Néprajz, népszokások, népzene

A népi kultúra és öltözködési szokások megmaradása elsősorban a vallási ünnepségekhez kötödően figyelhető meg. Az ország területének szétszórtságából adódóan az egyes vidékek között lehetségesek az eltérések, az alap azonban a legtöbb helyen ugyanaz: a nőknék a fehér ing, hímzett mellény és hosszú szoknya (ünnepi alkalmakon kis harangokkal és érmékkel díszítve), a férfiak esetében pedig fekete buggyos nadrág, fehér ing, amelyet tájegységenkét eltérő színű mellény és keleties övkötő egészít ki. A legismertebb görög népviselet minden bizonnyal az evzonok – az egykori királyi testőrség – viselete, amelynek színes egyenruhái az albán népviseletből erednek. A testőrség tagjai napjainkban is díszőrséget állnak a Parlament előtt, az Ismeretlen Katona emlékművénél.

A népzenéknek két típusát különböztethetjük meg: a körtánc jellegűeket (mint a szirtaki), és azokat a féktelen, bár helyenként szinte művészi táncokat (az ún. pidik-táncokat), amelyeket nagyobb ünnepeken táncoltak, de emellett minden sziget és tájegység kifejlesztette saját egyéni stílusát és variációit.
A legismertebb népi hangszerek a pásztorfurulya és a líra (a hegedű elődje), amelyekkel a legkorábbi (a török idők nélkülözéseit megéneklő) népdalok előadását kísérték. A népi dalokat később a ma már szintén tradicionálisnak tekintett hangszerekkel, a buzukival, szanturival és fafúvos hangszerekkel kísérték. Görög zene alatt napjainkban leginkább azokat a zenéket értjük, amelyeknek dallamai a XIX-XX. század fordulóján keletkeztek. E dallamok egyik legismertebbje Mikisz Theodarikisz jóvoltából az egész világgal megismertette a görög zeneiséget a Zorba, a görög című film zenéje révén.

 

Mentalitás, vendégszeretet/zárkózottság

A görögök rendkívül barátságos, vendégszerető emberek, s igen büszkék országuk történelmi és kulturális hagyományaira, s arra a tudásra, amely az ókori őseiknél felhalmozódott (jól lehet a mai görög népességnek szinte semmi köze sincs az egykorvolt görögséghez). Bármerre járva az ország területén mindig találhatunk egy barátságos kisvendéglőt, ahol megpihenhetünk, felfrissülhetünk a perzselő nyári forróságban. A nagyobb városokban, nyaralóközpontokban szinte mindenhol beszélnek angolul (vagy németül), és a kisebb szállodákban is udvarias kiszolgálásra számíthatunk. Egyvalamire azonban nem árt figyelni: a görögök sok helyen igen szigorúan veszik a vallási előírásokat, és a templomokba nem engednek bemenni fedetlen vállal vagy túl rövid szoknyában/nadrágban.
Ha nem akarjuk azonban magunkra haragítani őket, jó lesz vigyázni arra, hogy Macedóniára (mint országra) utalva, nem mondjuk ki magát a szót, a „Szkopje” vagy FYROM utalást használatjuk. A görögök nagyon tudják értékelni, ha valaki tiszteletben tartja a történelmi viharokból adódó konfliktusaikat, de ugyanígy azt is, ha az idegen megpróbál vele saját nyelvén kommunikálni. Egy „efhariszto” (köszönöm) vagy „kaliméra” (jó napot) felkiáltás csodákra képes.


Útikönyv

Összegyűjtöttük neked az idei egzotikus szezon slágereinek számító célpontok legszebb látnivalóit, a top tízes strandokat, a legkényelmesebb szállodákat és egyéb hasznos információkat. Az adott ország történelmét, kultúráját és idegenforgalmi információit tartalmazó oldalakat egy online könyvbe rendezheted, amit kinyomtatva akár el is vihetsz magaddal az utazásra. Rovatunk folyamatosan bővül, jelenleg Egyiptom, Tunézia, Kenya, a Maldív-szigetek, Mexikó, Thaiföld és Dominika érhető el a szolgáltatásból.
tovább

Kiemelt témák

Hasonló hírek

Egy kártya mind felett - Az itthoni TB fedezi a külföldi orvosi ellátást

 Megfelelő ruházat, útipatika, védőoltás – Így indul útnak, aki minden egészségügyi kockázatot ki szeretne zárni a nyaralás során. A balesetekre vagy akár csak egy rosszkor jött fogfájásra azonban nem lehet előre felkészülni. Ilyenkor segíthet sokat az ingyenesen kiváltható EU kártya.    

Tovább

Mit tegyünk, vagy ne tegyünk a bőröndbe? – gyakorlati tippek a helytakarékosság jegyében

 A nyaralás előtti pakolás sokaknak bosszúságot okoz, amit a légitársaságok poggyászra vonatkozó súlykorlátozásai sem tesznek könnyebbé. Sajnos el kell fogadnunk a tényt, hogy nyaralásunkra nem tudjuk a ruhásszekrényünk és cipős fiókunk egész tartalmát magunkkal vinni! Az alábbi praktikák segítségével viszont egyszerűen kiválogathatjuk azokat a darabokat, amikre valóban szükségünk lesz, és azokat is, amiket jobb, ha otthon hagyunk.    

Tovább

Szexturizmus

Szexturizmus

A turizmust és szexet összekapcsoló képzeteinkben általában egy olyan férfi bukkan föl, aki azzal a céllal utazik a fejlődő országok valamelyikébe, hogy ott prostituáltakkal szexuális kapcsolatot létesítsen.

Szexturizmus

Mediterrán utazás veszélyei

Mediterrán utazás veszélyei

Ha amellett döntöttél, hogy idén nyáron a Földközi-tenger habjaiban merülsz el, akkor jól választottál. A viszonylag közelinek számító mediterrán országok sok kalandot, tartalmas vakációt ígérnek. Mediterrán rovatunk célja, hogy hasznos utazási és egészségügyi tippeket nyújtson a körültekintő utazóknak.

Mediterrán utazás veszélyei

Utazás kedvencekkel

Utazás kedvencekkel

A legtöbb lelkes állattartó még a nyaralást is a kedvencével tervezi. Ilyenkor számos, az állat szempontjából fontos körülményt kell figyelembe venni, mint például a megfelelő szállítási körülmények biztosítása, vagy az állatbarát szállás felkutatása.

Utazás kedvencekkel

Utazás gyerekekkel

Utazás gyerekekkel

Egy utazás megszervezése mindig nagy körültekintést igényel. A kisgyerekkel utazó családoknak ráadásul kiemelt figyelmet kell arra szánni, hogy feltérképezzék a legbiztonságosabb, gyerekbarát üdülőhelyeket.

Utazás gyerekekkel

Országajánló

Spanyolország

A megunhatatlan Spanyolország
 
Kevés színesebb és vonzóbb ország van Európában, mint Spanyolország. Az Ibériai-félsziget nagyobbik államában mindenki megtalálja azt, amiért életében legalább egyszer el kell ide látogatnia. Legendás építészeti remekek, híres múzeumok, csodálatos tengerpartok ugyanúgy vonzzák ide a turistákat és utazókat, mint legkülönbözőbb sportok – gondoljunk csak a futballra, a valenciai versenypályára és még sorolhatnánk – vagy csak egyszerűen a mediterrán hangulat.
 
A célpontok is olyan sokszínűek, mint maga... Spanyolország