Nem csak a strandok miatt érdemes a horvátországi tengerpartokra utazni, számos látnivalót is megtekinthetünk: Dubrovnik óvárosa, Split műemlékei, Plitvicei-tavak

Horvátország adottságai

Horvátországban a turizmus a gazdaság vezető ágazata. Az ország tengerparti sávjában rekordmértékű a turistaforgalom. Az 1980-as években a jugoszláviai horvát tagköztársaság adta az ország idegenforgalmi bevételének 80%-át. Ez a háborús konfliktus nyomán súlyos veszteségeket szenvedett, de a hosszú tengerpart lassan visszanyerte vonzerejét.

A mai Horvátország területén a középkorig különféle népcsoportok éltek, ekkortájt telepedtek itt meg a horvátok, de akkor még a frank birodalom részeként a függetlenség reménye nélkül. A IX.század hozott változást, ekkor Trpimir dux Chroatori és Branimur élére állva az elszakadási törekvéseknek önálló horvát fejedelemséget hoztak létre. A stabilizációs korszak a X.századig tartott, ekkor végre az európai folyamatok követéseként Stjepen Dr?islavot királlyá koronázták. Már a következő században a Trpimir dinasztria kihalt, a politikai kapcsolatok nyomán az Árpádháziak kezébe került a hatalom, vármegyékre és hercegségre osztják az országot. 1242-ben IV.Béla Szlavóniát is leválasztotta, Horvátországot pedig bánságként kezelte. A horvát bán 1409-ben Dalmáciát a nápolyi Lászlónak eladta százezer dukátért, egészen 1797-ig tartott az „üzlet”. Ekkor a török harcok miatt újra egyesült Horvátország, és a Frangepánok vezetésével győzelmet is arattak Sisaknál a Száva partján. A XVIII.századig magyar területnek számit, ekkor a napóleoni győzelmeket kihasználva a horvát területek nagy része behódolt a franciáknak, 1813-tól pedig ismét a teljes ország a monarchia része lett. Az 1848-as forradalmak elérték a horvátokat is, Josip Jelaĉiĉ (ugye ismerős?) vezette a felszabadító harcokat.Az első világháború végén elszakad ugyan a monarchiától, de egy öszvér királyság jön létre a győztesek nyomására: szerb-horvát–szlovén királyság, bár néhány terület olasz kézen marad(Isztria, Zadar). A második világháború is hoz változásokat, eleinte ismét horvát bánság lesz, aztán a németek támogatásával független horvát állam, 1945 után pedig Jugoszlávia része lesz. A történet többi része a közelmúltban zajlott, a 90-es évek elején kitört harcokban a horvátok győzedelmeskedtek, kinyilatkozták függetlenségüket, 92-ig egyre több ország elismerte, ekkor pedig az ENSZ tagságot is megkapta, ezzel megszerezte a legitimitást. Az állam létrejöttét, fordulópontjait nemzeti ünnepek jelzik, június 25, augusztus 5 és október 8 egy–egy állomása a köztársaság megalakulásának.

A horvát kultúra az európai jellegzetességeket követi, elsősorban a karácsonyi és húsvéti ünnepek hazánkban is ismert egyházi és folklorisztikus elemei meghittségével vonzza az oda látogatókat. Ami csak a horvátoknál lehetséges, az a pagi és stoni sószüret, a krapanji szivacsfeldolgozás, a lastovói „Poklad” karnevál, a soltai olajfák, a barlangászat és búvárkodás, és csak itt láthatjuk a kuterevoi mackókat, Losinj mellett honos palackorrú delfineket, az ínyenceknek itt sül az isztriai omlett több mint 2000 tojásból és 13kg szarvasgombából.
Bármerre járunk, mindenütt udvarias, kimért a vendéglátás, ovációval ugyan nem fogadnak bennünket, de kényesek a minőségre, vagy legalább a pontosságra, alaposságra. Erőszakosságnak nyoma sincs, semmit sem erőltetnek ránk, de a vendég megtartása érdekében hajlamosak az „egyezségre” az árak tekintetében.

Turisztikai régiók

Horvátország legfejlettebb turisztikai régiója Isztria, az Adriai-tenger legnagyobb félszigete. A félsziget partjának hossza 445 km. Legfontosabb turistacentrumai a nyugati partján fekszenek. Tizenegy jachtkikötője van.

Az ortodox egyház hívei január 7. – én ünneplik a karácsonyt, ez fizetett ünnepnap. 

Turisztikai látnivalók

• Dubrovnik óvárosa
• Split történelmi műemlékegyüttese Diocletianus palotájával
• Plitvicei-tavak Nemzeti Park
• Az Euphrasius-bazilika püspöki műemlékegyüttese Pore? történelmi központjában
• Trogir történelmi központja
• A Szent Jakab-katedrális Šibenikben

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Horv%C3%A1torsz%C3%A1g
            http://www.utazona.hu/magazin/orszagok/horvat2.htm