A Távol-Keleten védekezni kell a fertőző májgyulladás veszélyesebb formájával, a hepatitis „B”- vel szemben is.

FERTőZÉSEK
A védőoltás sok kellemetlenségtől megóvhatja az utazókat

Nagyot téved, aki azt gondolja,hogy a gondtalan nyaraláshoz elegendő a hatékony nap elleni védelem. Leginkább a külföldre utazók pihenését keseríthetik meg a fertőző megbetegedések.

Tavaly Tunéziában nyaraltunk, ahol mindenképpen meg szerettük volna kóstolni a nemzeti ételüket, a kuszkuszt. Betértünk egy vendéglőbe – emlékezett vissza Gál István, akit egyáltalán nem rettentett vissza, hogy mielőtt asztalhoz ültek volna, azon előtte mezítlábas gyerekek játszottak. – Vendéglátónk azonnal leterítette az asztalt egy abrosszal, ennyivel le is tudta a nagytakarítást. Bementem a konyhába is, ahol nem túl bizalomgerjesztő körülmények között főzték a kuszkuszt, de ennek ellenére megettem. Aztán három napig ment a hasam, és lázasan nyomtam az ágyat a szállodában, a tengerparti fürdőzés helyett. Megtanultam, hogy az asztal, a pohár és a felszolgáló tisztasága sok mindent elárul egy étteremről.

Az úgynevezett utazási betegségek közül a májat megtámadó betegségek a leggyakoribbak. A hepatitis „A” és „B” vírusfertőzések minden kontinensen előfordulnak. Az utazókat leginkább az „A” variáns veszélyezteti, hiszen a kórokozó szájon át terjed. A hepatitis„A” főleg a meleg égövi országok egyik legelterjedtebb fertőző betegsége, de itthon is elkaphatjuk. Akkor alakul ki, ha az emberek nem tartják be az alapvető higiéniai szabályokat. Például mosatlan gyümölcsöt, zöldséget esznek, nem mosnak kezet WC használat után vagy étkezés előtt, olyan tengeri állatokból készült ételt fogyasztanak, amelyeket nyersen vagy nem megfelelően hőkezelve tálalnak. De veszélyforrás lehet az is, ha az idegen, fertőzött országban nem palackozott ivóvizet iszunk, sőt az is, ha nem azzal mosunk fogat, vagy a nem ivóvíz minőségű vízből készült fagylalttal és jégkockával frissítjük magunkat. 
A hepatitis „A” vírus által okozott megbetegedést terjeszthetik egyrészt a beteg, másrészt a még tünetmentes, de már fertőzött személy székletével szennyezett tárgyak, élelmiszerek vagy fürdővíz – hívta fel a lehetséges veszélyekre a figyelmet dr. Kriszten Éva, a gyöngyösi Bugát Pál Kórház infektológus főorvosa. – A betegséget védőoltással megelőzhetjük. Ha gyors segítségre van szükség, akkor a passzív védőoltás javasolt. Ha azonban valaki már jó előre tudja, hogy olyan országba utazik, ahol fennáll a fertőzés veszélye, akkor legkésőbb az indulás előtt két héttel kérnie kell az aktív védőoltást, amely 6–12 hónappal később megismételve akár 15–20 évre is védettséget biztosít a hepatitis „A”-val szemben. A vakcinát a TB is támogatja, így jelenleg 4000–6500 forintot kell oltásonként fizetnie a páciensnek.
A hepatitis „A” lappangási ideje egy hónap is lehet. A betegség lázzal, rossz közérzettel, hányingerrel és sárgasággal jár. A fertőzőképesség a sárgaság megjelenése után megszűnik, ám a fertőző májgyulladásban szenvedőket mindenképpen kórházban kell kezelni.
 

A vírus már a szomszédos országokban is előfordulhat, így azoknak is javasolt a védekezés, akik Romániában vagy a horvát tengerparton szeretnének kikapcsolódni. És minél keletebbre vagy délebbre utazunk, annál indokoltabb védőoltást kérni. Különösen javasolt a Görögországba, Marokkóba, Jordániába, Ciprusra, Egyiptomba, Tunéziába vagy Törökországba készülőknek.
Az afrikai országokban könnyen lehetnek hasmenéses problémáink, ugyanis az ottani flórához teljesen más bacilusok tartoznak, mint itthon. Szintén Afrikában és a Távol-Keleten számíthatunk maláriára, míg a tífusz leginkább Indiában fertőzhet.

Nemcsak külföldön, de belföldön is veszélyt jelent a szalmonella-baktérium. Az általa okozott ételfertőzést szintén a tisztasági szabályok elhanyagolás okozza. Használat előtt mindig mossuk meg a tojást, amit – csakúgy, mint a húsokat – alaposan meg kell főzni és sütni a betegség elkerülése érdekében. Tojásvásárlás után pedig alaposan mossunk kezet! A kész ételeket azonnal hűtsük le, majd újratálalás előtt jól forraljuk fel!

A Távol-Keleten védekezni kell a fertőző májgyulladás veszélyesebb formájával, a hepatitis „B”- vel szemben is. A vírus szexuális úton, vér és testváladékok útján terjed. Fertőzést okozhat véletlenszerű karcolás vagy szakszerűtlen tetoválás és testékszer berakása is. Ha a betegség krónikussá válik, májzsugorodást, májrákot okozhat.

Minden fertőző betegséggel szemben a legveszélyeztetettebbek a csecsemők, a kisgyermekek, a várandós édesanyák, az idősek, s akiknek gyógyszeres kezelés miatt csökkent a szervezetük ellenálló képessége.
 

KIEMELT RÉSZEK:

A fertőző betegségek akkor is utolérhetnek, ha nem tartjuk be az alapvető higiéniai szabályokat.

Sárgaláz még nem fordult elő Hevesben

AZ ÁNTSZ tájékoztatása szerint megyénkben a 2002 és 2006 között, valamint a 2007 áprilisáig bejelentett fertőző megbetegedések száma nem tért el az országos átlagtól, és ezek közül csak egy-két eset volt összefüggésbe hozható külföldi utazással. A klasszikus „trópusi betegségek” közül pedig a sárgaláz egyáltalán nem fordult még elő megyénkben.

A nemzetközi oltóhelyen mindenben segítenek a pácienseknek

AZ ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézetének Egerben működő nemzetközi oltóhelyét évente mintegy ötvenen keresik fel külföldi utazásuk előtt. Legtöbben hepatitis „A” és hastífusz elleni védőoltást kérnek, ezt követi a diftéria-tetanusz oltás, a gyermekbénulás elleni emlékeztető oltás, a járványos agyhártyagyulladás és a hepatitis „B” elleni védőoltás. Maláriával fertőzött területre utazás előtt gyógyszeres kezelést ajánlanak. A nemzetközi oltóhelyen megjelenők személyre szabott – úti céljuknak, egészségi állapotuknak – megfelelő tanácsadást kapnak. Így azt is megtudhatják, hogy mik azok az utazási betegségek, amelyek ellen nincs védőoltás. A rendelési idejük: hétfő, szerda 9 és 15 óra között (Eger, Klapka u. 11. Telefon: 36/511-932).