TB- fertőzés miatt halt meg a múmia több ezer évvel ezelőtt, de emelett malária fertőzésre utaló jeleket is találtak a kutatók

A patológusok csaknem 200 éve próbálják felderíteni, mi okozhatta az egyiptomi múmia halálát. A boncolás még 1825-ben indult, de csak most zárult le.

1825-ben, Augustus Granville írta le először a múmiát a londoni Royal Society -ben. A maradványok egy Irtyersenu nevű, 50 éves nőtől származnak, aki Thébában halt meg ie. 600 körül. Ez volt az első múmia, amit tudományos vizsgálatoknak vetettek alá. Granville arra a következtetésre jutott, hogy a nő halálát petefészek rák okozta.

Körülbelül 20 évvel ezelőtt, újra foglalkozni kezdtek a maradványokkal, újabb vizsgálatokat végezve a tetemen. Ezek azt igazolták, hogy a petefészek-daganat jóindulatú volt, és hogy a múmia maláriában halt meg. E mellett azonban gyulladás jelei mutatkoztak a tüdőben, amit tüdőgyulladás vagy tuberkulózis okozhatott.

A rejtélyt különösen nehéz volt megoldani, mert a holttest mumifikálódott. A hagyományos mumifikálás során, a szerveket eltávolítják és külön tartósítják, vagy egy speciális vegyi anyagot öntenek a testbe a végbélnyíláson keresztül, ami a testen belül feloldja a szerveket.

Ezzel szemben Irtyersenu múmiájában megmaradtak a szervek, és az egész testet egy titokzatos viaszos anyag vonta be. "Ezzel az anyaggal rendkívül nehéz dolgozni", mondta Helen Donoghue, a University College London munkatársa. Ez az anyag tette lehetetlenné mostanáig, hogy megfelelő DNS mintát vegyenek a múmiából.

Amikor Donoghue és munkatársai a Birmingham-i Egyetemről, egy új, kombinált technika segítségével kezdték keresni a Mycobacterium tuberculosis DNS-ének szakaszait a testben, számos szövetben sikerült azonosítani a kórokozó jelenlétére utaló jeleket, például a tüdőben, a csontokban és az epehólyagban is.

Az eredmények arra utalnak, hogy TB-fertőzés terjedt el a tüdőből kiindulva az egész testben. Az ókori Egyiptomban, ez halálos kimenetelű betegség volt.

A kutatók nem találtak újabb bizonyítékot a maláriás megbetegedésre, ami szintén gyakori volt az ősi Egyiptom területén, és ma is számos részén jelen van.

A múmia halálát övező misztikum megoldódott, de a rejtély, hogy miként őrizték meg a testet ilyen jó állapotban, "senki sem érti," mondja Donoghue.