A horvátországba utazóknak a strandokon kívül érdemes megnézni az ország belsejében található nemzeti parkokat is

Horvátországot a legtöbben a gyönyörű, sziklás, kristálytiszta vizű strandokkal, a girbe-gurba utcácskákkal tagolt, középkori városokkal azonosítják. Pedig az ország a tengerpart mellett is számos látnivalóval büszkélkedhet. Cikkünkben Horvátország belső tájainak nemzeti parkjait mutatjuk be.

Az egyik leglátványosabb és leghíresebb látnivalója Horvátországnak a 109 km2 területet felölelő Krka Nemzeti Park, amelyet 1985-ben minősítették nemzeti parkká. A park a nevét a Krka folyóról kapta, amely a legnagyobbnak számít Közép-Dalmáciában. A Knin melletti Dinaridák lábánál ered és keskeny sziklafalak között, vízeséseken, tavakon keresztül jut el a tengerbe. A Krka folyó legszebb szakasza a Skradintól kezdődő szakasz, amely egyben a Krka Nemzeti Park része. A Krka Nemzeti Park busszal, hajóval és gyalog is egyaránt körbejárható. Ha a Skadrin-i bejáratnál parkolunk le, akkor hajóval visznek fel a nagy vízeséshez, ha pedig a Lozovac-i parkolóból indulunk, akkor pedig busszal, vagy gyalogosan közelíthetjük meg a vízeséseket. A Krka Nemzeti Park elsőszámú látványossága a 17 lépcsőből álló 46 méter szintkülönbséggel rendelkező nagy vízesés. A vízeséstől a kis hídon továbbhaladva egy néprajzi kiállításhoz érkezünk. Itt működő malmot, kukorica őrlőt, mosókosarat és szövőszéket találunk, továbbá itt ehetünk a helyi bisztróban és begyűjthetünk néhány Krka-i szuvenírt.  A Visovaci ferences kolostor nagy vízesés feletti kikötőből érhető el. A kolostor egy kis szigeten található, ahova csak a Krka Nemzeti Park által szervezett túrán keresztül juthatunk el. A kolostorban egy kis múzeum található, ahol angol nyelven kalauzolnak végig a látnivalókon.  A park belépőjegy ellenében látogatható, a felnőtt jegy 80 kuna, a gyerekeknek 65 kunát kell fizetni, a hajós kirándulás pedig 100 kuna / fő összegbe kerül. Kutyát nem lehet a Nemzeti Parkba bevinni!

Horvátország másik fő természeti látványossága a Plitvicei tavak, amely Karlovactól 75 km-re található tórendszer. 1949-ben nyilvánították nemzeti parkká, 1979-től pedig az UNESCO természeti világörökség részét képezi. A Plitvicei tavak Nemzeti Park területe 30.000 hektár (300 km2). A  tórendszert tápláló Bijela Rijeka és a Crna Rijeka folyók víztömegével, sodrásával és erejével több ezer éven keresztül vájta ki, alakította ki a Plitvicei tavak jelenlegi formáját. A Plitvicei tavakat körülvevő hegyek dolomit és mészkő egyvelegéből vannak. Ahol a vízáramlat akadályba ütközött, ott alakultak ki a mai vízesések. Mind ezekből jól következik, hogy a Plitvicei tavak - a víz erejének köszönhetően - még ma is alakulóban van. A Plitvicei tavak tórendszer legmagasabb tava (Proscanski tó) 637 méteren található, míg a legalsó 503 méter magasan. A 134 méter szintkülönbségen csodálhatjuk meg a vízesések sorozatát.

A Plitvicei tavak területén jól kiépített turistautak kalauzolnak végig minket a 18 tó és 92 kisebb-nagyobb vízesés körül. Egész napos kirándulásra is ideális program a Plitvicei tavak, hiszen a nemzeti park egy nap alatt bejárható, és ha elfáradnánk, felszállhatunk a folyamatos körjáratban üzemelő hajókra, vagy turista kisbuszokra. Ezek használata ingyenes, illetve a belépőjegy árában benne foglaltatik. A páratlan szépségű területen több védett növény és állatfaj él, mint például medve, farkas vagy vidra. A Plitvicei tavakhoz való belépéshez 110 kunát kell fizetnie a felnőtteknek, a gyermekjegy ára ennek pontosan a fele, a nemzeti park naponta 8:00 - 19:00 között várja a látogatókat.