Egyiptomi utazás során számos meglepetés éri az utazót, ezeket látványokat, ismereteket nem lehet megszerezni a könyvekből

Környezet, éghajlat

 

Afrika északkeleti csücskében többé-kevésbé téglalap alakú ország, a Nílus osztja ketté, a Szuezi-csatorna pedig tovább tagolja.

Északi határa a Földközi-tenger, keleten a Vörös-tenger mossa partját, a két tengert pedig a Szuezi-csatorna összeköti.

A Sínai-félszigeten forrongó országok határolják - Izrael, Jordánia, Szaud-Arábia - délen Szudán, nyugaton pedig Líbia a szomszéd. Az északi tengerparttól mintegy 100-150 kilométerig sík vidéken járunk, lejjebb a Szahara felé haladva emelkedik a terep, a Vörös-tenger mindkét partján a 2000 méteres szintet is elérheti.

Legkiemelkedőbb pont a Gebel Katharina amely a Sínai-félsziget déli részén nyúlik 2637 méterig. A sivatagból a Nílus keskeny 15-20 km-es szélességű termékeny síkvidéket hasított ki, a vízhozam szabályzását az Asszuáni-gát biztosítja. A 30. szélességi körön fekvő ország éghajlata mediterrán jellegű, déli részein inkább trópusinak érezhetjük.

Nyáron a hőmérséklet 30-40 fok közötti, télen 10-15 fok, eső alig akad, rengeteg a napsütés, az időjárás legkellemetlenebb jelensége a sivatagi homokvihar. A jelentősebb sivatagi területeken 6-8 nagyobb oázist találhatunk, ettől eltekintve teljesen lakatlan.