Ételfertőzés veszély külföldön

Bepakoltunk a bőröndbe, zsebünkben az útlevelünk, megvettünk minden létező útikönyvet, és kedvenc fürdőruhánk is ott lapul a csomagban.

Tudjon meg többet a hepatitis betegségről ide kattintva!

Teljes harci díszben vágunk neki a nagy utazásnak, a trópusi kalandok izgalma már a gyomrunkban. Remélhetőleg ennél több bizsergés messze elkerüli emésztőszervünket, hiszen nincs is annál kellemetlenebb, mint amikor a hőn áhított nyaralást tönkreteszi egy makacs ételfertőzés.

A megelőzés sokkal egyszerűbb, mint az utólagos kezelés, ezt sose felejtsük el! – hívja fel a figyelmet dr. Axmann Ágnes, a Trópusi és Utazási Betegségek Intézetének orvos-igazgatója. Nagyon könnyen betartható az a néhány alapszabály, amit az utazónak észben kell tartania: sose igyunk csapvizet, ne is mossunk fogat vele, sőt még az általában ebből készült jégkockát is messzire kerüljük el. Salátát, zöld növényeket inkább egyáltalán ne fogyasszunk, a húst mindig jól átsütve kérjük, a füstölt halakat pedig, ha lehet, ne kóstolgassuk egyetlen trópusi országban sem! – tanácsolja a szakember.
A turisták leggyakoribb betegsége az úgynevezett „utazók hasmenése”. A megbetegedést egy Escherichia coli nevű baktérium okozza, amely ugyan megtalálható az ember bélháztartásában is, de mivel a baktérium földrajzilag specializálódik, így szervezetünk nem tud védekezni a külföldön elkapott E. coli ellen. A legjobb felkészülés a hasmenés ellen, ha minden utazáshoz viszünk magunkkal a WHO által ajánlott sókészítményt, melyből a helyszínen készíthetünk oldatot, ami visszaadja a test számára nélkülözhetetlen nyomelemeket, és hasmenésgátló hatása mellett a kellő folyadékbevitelt is elősegíti. A szer gyógyszertárakban recept nélkül is kapható.

Ennél súlyosabb megbetegedést okoznak az ételfertőzések, melyeket három csoportra oszthatunk: megkaphatjuk őket húsoktól, halaktól és salátáktól, valamint a víztől. A pácolt édesvízi halak az egyik legsúlyosabb veszélyforrást jelentik. Könnyedén kaphatunk különböző féregfertőzést (pl. májmételyfertőzést) a belül még nyers halakból készült salátáktól, füstölthal-falatkáktól.

Ezek a betegségek általában hosszú lappangási idővel járnak, és csak hetekkel hazatértünk után alakulnak ki a tünetek. Kezelésük nagyon hosszadalmas, és csak erős, toxikus gyógyszerekkel várható tartós javulás. Ilyenkor a legfontosabb, amivel megkönnyíthetjük saját gyógykezelésünket, ha még véletlenül sem felejtjük el közölni kezelőorvosunkkal, hogy nemrégiben a trópusokon jártunk. Füstölthering-különlegességek okozta opistorchiazis-, clonorchiazis- és gnathostomiazis-fertőzésekkel Vietnamban, Kambodzsában, a Fülöp-szigeteken vagy Thaiföldön találkozhatunk. Minden olyan országban, ahol jellemző ételkülönlegességnek számítanak az édesvízi halból készült füstölt finomságok – így Finnországban, Észak-Amerikában, Chilében, Kanadában, Oroszországban, Kínában –, találkozhatunk hasonló módon terjedő féregfertőzéssel, csak itt másképp hívják őket (diphylobotriazis). Hasonlóan, lárva állapotban terjedő féregfertőzést kaphatunk nyers húsféléktől is, ezért a nem megfelelően átsütött marha- vagy disznóféleségek szintén okozhatnak súlyos megbetegedéseket. Mindig figyeljünk rá, hogy még véletlenül se kerüljön a tányérunkra nyers hús. Jól jegyezzük meg a „Well done!” (jól átsütve) kifejezést, ezt még az igencsak egyszerű angolt beszélő dél-ázsiai pincérek is érteni fogják.
Ezerszer hallottuk már, hogy óvatosan a gyümölcsökkel, ha a trópusokon járunk, mégsem jelentenek olyan hatalmas veszélyforrást, mint a vízi salátafélék. A zöldségeket, gyümölcsöket ugyanis külső héj védi, ráadásul fogyasztás előtt ásványvízben megmoshatjuk őket, így kellő odafigyeléssel nyugodtan megkóstolhatjuk a friss ázsiai finomságokat. Vigyáznunk kell ellenben mindenféle salátával, zöld növénnyel! Még véletlenül se felejtsük el, hogy a díszítésnek szánt petrezselyem- vagy mentalevél a tányérunkon a szem gyönyörködtetésére hivatott, nem pedig a kóstolgatásra! Az általuk megkapható tüdőmétely hasonló tüneteket okoz, mint a tbc, súlyos köhögés és véres köpet jellemzi. Kezelése igen hosszadalmas. A kórt juhok, kecskék és szarvasmarhák is elkaphatják, így akár egyetlen fűszál elrágcsálása is végzetes kimenetelű lehet. A legnyilvánvalóbb fertőzési forrás természetesen a víz. Ne csak a csapvízre gondoljunk, egy önfeledt medencés pancsolás során a szemünkbe kerülő néhány csepp édesvíz, vagy a véletlenül lenyelt kortyok is okozhatnak komoly bajt. A fertőzés lehet bakteriális, ami hastífuszt, kolerát vagy vérhast is eredményezhet. Akár vírus is kerülhet a szervezetünkbe, ami pedig Hepatitis A és E betegséget okozhat. Ha tehetjük, válasszuk inkább az óceánt, a sós víz inkább gyógyít, mint beteggé tesz!

Szaktanácsadás

Akár rövidebb, akár hosszabb távra utazunk egzotikus országba, megéri igénybe venni a speciális orvosi szaktanácsadást. Ez kiterjed az utazó egészségügyi állapotának felmérésére, az adott országban várható egészségügyi veszélyekre, a klimatikus hatásokra, illetve ezek megelőzésére, valamint a szükséges oltásokra és gyógyszerekre. Budapesten a Trópusi és Utazási Betegségek Intézetében [Budapest IX., Páva u. 27. Tel.: (1) 218-0679], vidéken pedig számos nagyvárosban találunk olyan intézményt, ahová bizalommal fordulhatunk segítségért.