Tenerife, Kanári-szigetek

Dr. Darvas Emília belgyógyász Kanári-szigeteken töltött nyaralási élményeiről mesél és az utazások során felmerülő lehetséges betegségekről.

A Kanári-szigeteken, egészségügyi szempontból mire kell figyelni?

Csak egy dologra kell figyelni, az pedig a palackos ásványvíz fogyasztása, de ez más országokra is jellemző. A csapvíz különböző vírusokat és bakteriális fertőzéseket okozhat. A helyiek is öt-tíz literes kannákban vásárolják az ivóvizet és maximum csak fogmosáshoz használnak csapvizet. A Kanári-szigetek Spanyolországhoz tartozik, ezért minden egyéb szempontból Európában érezhetjük magunkat. Tenerife fél Dunántúl nagyságú. A közepén van a csaknem 4000 méter magas Picco de Teide vulkán. Szerencsére 1798 óta nem mozgolódik. A sziget egyik felén dús a vegetáció, a másik szinte teljesen kopár. A sziget délnyugati részén vannak az üdülők, a tengerpart a Szaharából hozott homokból lett feltöltve. Autóval másfél óra alatt át lehet utazni az egyik partról a másikra.

Volt valamilyen különleges, nem várt élményetek?

Különleges élmény volt az egészségügyi ellátás. Az anyukámat kellett a beütött térdével egy kórházba vinnünk. Tulajdonképpen egy magánkórházba jutottunk, mert a biztosításunk ezzel az intézménnyel állt kapcsolatban. Az itthoni tapasztalattal ellentétben nem fáradt, fásult személyzettel, hanem rettenetesen kedves és segítőkész emberekkel találkoztunk, akik valóban mindent elkövettek azért, hogy enyhítsék a mamám fájdalmát. Ott egy-két orvos mellett vagy tízfős kisegítő személyzet van. Az orvos nem is csinált mást, csak a rövid vizsgálata alapján kiadta a feladatokat és a többit a személyzetre hagyta.  Nekem itthon egy beteggel gyakorlatilag mindent el kell végeznem. Ott az egész egy óra alatt úgy volt meg, hogy még a taxit is ők hívták és besegítették a mamámat a kocsiba.  Tény, hogy nagyon rá vannak állva a turistákra, mert tudják, hogy ebből élnek, de akkor is meglepően jó élmény volt ilyennel találkozni.

Említetted, hogy vannak kirándulóhelyek. Mire kell figyelnünk például egy hegymászótúránál?

Vannak szervezett utak. 3000 méter fölött figyelni kell a nem edzett turistáknak a hipoxiára. Olyan magasan már kevesebb az oxigén. Aki nem szokott hozzá, vagy kevésbé edzett, annál előfordulhatnak szédüléses, szívdobogásos, ájulásos érzések és fejfájás is. Aki ilyeneket tapasztal, az forduljon vissza, és alacsonyabb részen csodálja a tájat. 

Ha kifogy az összeállított házipatika, mennyire szerezhetők be külföldön a hazai megszokott gyógyszerek, illetve mennyire azonosak a készítmények? Itthon csak receptekre kaptató gyógyszereket külföldön orvos fel tud írni?

Az attól függ, hogy ki milyen gyógyszert szed, mert nem minden külföldi gyógyszer azonos az itthon kaphatóval. Általában jó taktika a rendszeresen gyógyszert szedő pacienseknél, ha az állandóan alkalmazandó gyógyszerűk hatóanyagát felírják maguknak. Ugyanis szinte biztos, hogy ugyanolyan néven, ahogy itthon, nem fogja sehol megtalálni a szokásos gyógyszert. A patikusok viszont a hatóanyag alapján tudnak neki segíteni. Ha kisebb panaszokról van szó, és nyelvi probléma sincs, külföldön ugyanúgy segítenek a patikusok, mint itthon. 

Milyen gyakran találkozol olyan emberrel, aki külföldön szerzett be valamilyen betegséget?

Nem túl gyakran, de ez a szezontól is függ. Ennek ellenére havonta egy-két eset előfordul. Leggyakrabban persze hányással, hasmenéssel vagy annak a hatásaival keresnek fel minket a betegek. Nagyon komolyan kell venni, ha elhúzódó, maximum egy hét alatt sem múlnak el a panaszok. Később lehetnek olyan kórokozók, amelyek már nem mutathatók ki a szervezetből de mégis olyan nyálkahártya irritációt okozhatnak, vagy annyira megbolygatják a bélflórát, hogy hosszadalmasabban lesznek a tünetek. Például nem áll vissza a normális, megszokott székelés vagy puffadtabb lesz a has. Külföldi út után maximum egy hétig fennálló panaszok után mindenképp fel kell keresni a háziorvost a későbbi lehetséges problémák megelőzése végett. Ilyenkor szükséges egy széklettenyésztés is.
 
Elsősorban a megváltozott környezeti hatások és étkezési szokások miatt alakul ki betegség. Azok is feltétlenül forduljanak orvoshoz, akik a folyamatos hányás miatt nem tudnak magukhoz folyadékot venni. Az idős emberek és a gyerekek nem érzik, hogy kiszáradhatnak, rájuk különösen figyelni kell. Az evés hiánya nem olyan komoly gond, mint az, ha nem iszunk. Ezért mindenképp igyon a beteg, lehetőleg minél többet. Van egy un. rehidráló folyadék, amit érdemes elkészíteni, ha nincs hányingere a betegnek, de a folyadékbevitellel nincs gondja: 1 liter vízben fel kell oldani egy kiskanál sót, egy evőkanál cukrot és két-három narancsot kell belefacsarni (ennek hiányában ennek megfelelő 100 %-os narancslevet).

A folyadékkal a hányással és hasmenéssel elveszített fontos anyagokat lassan iszogatva pótolni lehet. Napi két-három liter fogyasztása javasolt.

Hogyan ismerjük fel a kiszáradás tüneteit?

A nyelvünkön látszik leginkább. Ha száraz és nem fényesen csillogó, akkor egyértelmű, hogy folyadékhiány van a szervezetben. Súlyosabb helyzetben, a bőr is szárazabbá válik, nem sima, inkább érdesebb lesz. E mellett nagyon legyengül az ember. Csecsemő vagy kisgyermek esetén a szülőknek kell nagyon körültekintőnek lenniük. A csecsemőknél a kutacs beesése lehet intő jel, de nekik is megváltozik ilyenkor a bőrük minősége, illetve aluszékonyabbak lesznek. Náluk hamarabb jelentkeznek a tünetek, mert viszonylag nagyobb a testfelületük a tömegükhöz képest.

Milyen korán lehet először idegen ízeket, fűszereket megkóstoltatni a gyerekekkel? Például egy három éves pici ehet ázsiai ételeket?

Magánemberként is azt mondom, hogy nem szabad egy ilyen korú gyermekkel kísérletezni, de mondjuk az olasz konyhát minden gond nélkül kipróbálhatja. A fűszeres, markáns ételeket viszont mellőzni kell. Egyébként egy kisgyerek még ösztönösen választ az ételek között. Iskolás korban már el lehet kezdeni a markánsabb ízekkel is megismertetni a gyereket, de azt is csak módjával. Igyekezni kell a olyan ételeket adni, amelyek megbízhatóak, mert náluk a hányós, hasmenéses betegség hosszadalmasabb és veszélyesebb. Van gyógyszer is az utazók hasmenésére is egyébként, ez a Normix nevű készítmény, ami kifejezetten erre a célra lett kifejlesztve.

Krémes dolgok, fagylaltok okozhatnak-e valami más betegséget?

Nem. A romlott krémes ételek mindenhol szalmonella betegséget okozhatnak, ami bárhol előfordulhat a világban. Hasmenés, lázas állapot, elesettség lehetnek a tünetei. A fogyasztást követő pár órán, maximum egy napon belül jelentkeznek is a tünetek. De mindentől függetlenül lehet egy gyomorrontás is. Az is egy-két nap alatt lezajlik és gyakran valamilyen vírus okozza, aminek a tünetei magától szűnnek meg.

Forrás: Deáki Tímea Brigitta - Sztárutazás.hu