Betegségek utazás közben: Karib-térség utazási betegségei, megelőzésük, hasznos tanácsok, védőoltások

Összeállításunkban néhány egészségügyi jótanáccsal szeretnénk szolgálni mindazoknak, akik télen terveznek ellátogatni a Karib-térség egzotikus tájaira.

Pörgő ritmusok és táncok, örökké nevető emberek, csípős babos ételek, spanyol szó és utolérhetetlen rumos koktélok – ezek jellemzik a Karib-térséget, ahová olyan népszerű úti célpontok tartoznak, mint a hófehér partokkal büszkélkedő Dominika, a rumpárlatairól híres, örökifjaknak szóló Jamaica, az azték csodákkal büszkélkedő Mexikó vagy a szivarairól is híres Kuba.

Kuba

Kuba viszonylag jó közműellátottsággal rendelkezik, mivel a szocialista állam az egészségügy és a közműhálózat fejlesztését az ország elsődleges céljai között szerepeltette. Ugyanakkor az országba való beutazáskor kérhetik a sárgaláz elleni védőoltásról szóló igazolásunkat, amennyiben valamelyik sárgalázzal fertőzött közép-afrikai vagy dél-amerikai országból érkezünk. Kubában érdemes odafigyelni arra, hogy mosatlan gyümölcsöt és csapvizet ne fogyasszunk, ha pedig biztosan szeretnénk elkerülni a hepatitis A fertőzést, akkor kérjünk 2 oltásból álló védőoltási sorozatot, amely évtizedekre szóló védettséget ad.

Dominika, Mexikó és Jamaica

Sajnos Kuba az egyetlen a Karib-térség országai közül, ahol elfogadhatóak a higiénés körülmények. Dominika és Mexikó, valamint Jamaica is erősen, illetve közepesen fertőzött területnek számít hepatitis A és hepatitis B szempontjából, elterjedt a hastífuszt okozó Salmonella typhi baktérium, és a malária sem ismeretlen ezeken a területeken. Ezekben az országokban a turisták gyakran látogatnak ki a kisebb falvakba, városokba, ahol helyiekkel is érintkeznek, illetve a helyiek háziállataival. Ezek körében pedig előfordulhat veszettség, amely ellen szintén érdemes védőoltást felvenni.

Védőoltás hastífusz és hepatitis ellen

Valamennyi karibi országban kerüljük az utcai árusoknál való étkezést. Ugyanakkor az is biztos, hogy a népszerű mexikói konyhát vagy a karibi koktélozást nem hagyhatjuk ki. Ha nem szeretnénk lemondani ezekről az ínyencségekről, akkor az utazás előtt kérjünk hastífusz és hepatitis A elleni védőoltást. Nem szabad félvállról venni ezeket a betegségeket, mert komoly problémákat okozhatnak hazatérésünk után. A hepatitis A vírus lappangási ideje akár több hét lehet, így már csak a hazaérkezés után jelentkeznek a lázzal, hasmenéssel, gyengeséggel és sárgasággal járó tünetek. A hepatitis A rendkívül gyorsan terjedő, súlyos betegség, ezért minden esetben kórházban kezelendő, fertőző osztályon. Az utazóknak nem érdemes kockáztatni, hiszen akár több hónapra is kieshetnek a munkából egy hepatitis A fertőzés miatt. A hastífuszt okozó baktérium szintén széklet útján terjed, a leggyorsabban a szennyezett csapvíz közvetíti. A tífusz tünetei a magas láz alacsony pulzusszámmal, és az általános rosszullét. A védőoltás 2 hét elteltével 95% védettséget biztosít, amely legalább 3 évig fennáll. Mivel ezekben az országokban magas a hepatitis B fertőzések száma és az egészségügyi szolgáltatások színvonala jelentősen alacsonyabb, a B típusú fertőző májgyulladás esélye sokkal magasabb egy esetleges kórházi ellátás vagy akár egy fogászati kezelés során. Ezért ajánlott mindenképpen a hepatitis B elleni védőoltás felvétele is. Három oltással életreszóló védettség szerezhető a daganatot is okozni képes vírusfertőzés ellen.

Malária

A Karib-térségben különösen az esős évszakban elszaporodnak a rovarok, szúnyogok. Ekkor jelent fokozott veszélyt a malária. A maláriának négyféle típusa ismert: a Plasmodium falciparium, a Plasmodium ovale, a Plasmodium malarie és a Plasmodium vivax. A malária paraziták a szúnyog csípése után a májban bújnak meg, majd a véráramba kerülve a vörösvértesteket pusztítva kezdenek el szaporodni. Ekkor lépnek fel a malária általános tünetei, a hideg- és meleg váltóláz, a fokozott verítékezés. A maláriás betegeket minden esetben kórházban kezelik, ugyanakkor néhány parazita olyan sokáig lappang, hogy a tünetek olykor csak évek múltán jelentkeznek. Ilyen esetekben sokszor nem ismerik fel a betegséget, és emiatt félrekezelhetik a maláriás betegeket. Ezért is nagyon fontos, hogy megfelelőképpen védekezzünk a szúnyogcsípések ellen. Kerüljük a párás, mocsaras területeket, ahol sok a rovar. Használjunk szúnyogriasztót, moszkitóhálót, megfelelő öltözéket és bőrre kenhető védőkrémet. A malária ellen gyógyszerrel is ajánlott védekezni, amiből többféle áll rendelkezésre. A készítmények szedését két héttel az utazás előtt vagy más gyógyszertípus esetében az utazás előtt egy-két nappal kell elkezdeni.

Mielőtt elutazunk, kérjük orvos segítségét, hiszen az egyes maláriatípusok ellen másféle gyógyszer hatásos, illetve az alkoholfogyasztásra és a napozásra vonatkozó korlátozások tekintetében is eltérőek a készítmények. Ügyeljünk arra, hogy a malária megelőzése céljából alkalmazott gyógyszer szedését a hazatérés után is folytatni kell. Hazatérés után, ha belázasounk, mindig maláriára kell gyanakodni, és szakemberhez kell fordulni.

Tájékozódj háziorvosodnál vagy az oltóközpontokban!

Ha nyugodtan szeretnénk élvezni a napsütést és az óceánt, akkor érdemes az utazás előtt legalább egy hónappal felkeresni a háziorvost vagy a hozzánk legközelebb eső oltóközpontot, ahol részletes tájékoztatást kaphatunk a védőoltásokról és a gyógyszerekről.

Amennyiben további kérdésed van, kérdezd utazási betegség szakértőinket!